Az elmúlt hetek elsősorban Marcos elmenetele körül forogtak, és az elfelejtésére tett igen sikertelen kísérletek jegyében teltek:) Volt nagy búcsúbuli a Las Iguanasban, ami mondjuk az alkalmat leszámítva jó lett volna, mert nagyon vicces volt mindenkivel együtt mulatni, még a főnökök is mind ott voltak. Az elválás viszont nagyon rossz volt, pláne, hogy még elbúcsúzni sem volt hajlandó, és olyan üres nélküle a hely.
De terápiaként jó sokat dolgoztam múlt héten, hogy elterelje a gondolataimat, és egyre biztosabban mozgok már ezen a terepen... Sőt, valamiért a gonosz főnökasszony hirtelen úgy döntött, hogy nagyon kedvel és elégedett velem, ami lényegesebben kellemesebbé teszi a munkámat.
Még külön feladatot is kaptam! Én leszek a tell us card felelős - ezeket a kártyákat a vendégek látogatásuk végén töltik ki, ráírják mindenről a véleményüket, megjegyzéseiket, stb... És én fogom ezentúl feldolgozni őket, tök izgi:)
Nagyon összebarátkoztam egy pincérlány kollégámmal is, angol, Heznek hívják és imádom - de sajnos 4 hét múlva elmegy Ausztráliába, mert szerelmes, és ott van a fiú, ő meg utána megy. Úgyhogy újabb "single serving friend"-et szelídítettem meg, ahogy Tyler Durden mondja a Harcosok klubjában, és hamarosan búcsút kell vennem tőle - dehát ennek az évnek ilyen a természete, az emberek jönnek és mennek, ahogy én is, ide-oda.
Múlt héten lejött hozzám Rahael Londonból, nagyon szuper volt őt látni, meg megmutatni neki mindent itt (és már alig féltem a függő hídon!), no meg végre kipróbálhattam, milyen az Iguanasba igazi vendégként beülni - nagggyon más:) Ja és volt szerencsém megtapasztalni életem első drum and bass partiját is vele, magam is meglepődtem, mennyire élveztem.
Holnap jön Barbara, most már tényleg (múltkor elhalasztottuk a látogatását), őt is várom nagyon.
Amióta feladtam műfordítói ambícióimat, úgy látszik, nem szabadulhatok a felkérésektől:) Bezzeg amikor vágytam rájuk... De most tényleg mókás dolog történt, a wiwen írt a Nagyvilág szerkesztője, hogy olvasta a Kalligramban a fordításaimat és szeretne ő is hasonlókat közölni - azért ez igen hízelgő, még én is meghatódtam. Nem hagynak békében pincérkedni:) úgyhogy kicsit majd műfordítok is azért.
2008. június 3., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)