2008. november 21., péntek

amelyben nem bír elszakadni Bristoltól

Hát ez a bristoli látogatás jó mókásan alakult. Csütörtökön még hisztérikusan toporzékolva tiltakoztam az ellen, hogy a Las iguanasnak akár csak a 100 méteres körzetébe menjek, annyira nem volt kedvem Saraval, az exfőnökömmel találkozni, meg amúgy is, féltem az egésztől.... Kedden ehhez képest fülig érő mosollyal grasszáltam be Sheilának szuvenirt venni, és mivel bent volt épp Sara, kedvesen megkérdeztem, hogy nincs-e véletlen szüksége extra személyzetre az ünnepek alatt. És, mit hoz a sors, szüksége van rám, úgyhogy szépen meg is beszéltük, hogy megyek, ott fogok dolgozni, Bristolban töltöm a téliszünetet...
Hmm. Mi történt a kettő között?
Részben meséltem már, részben nem is fogom elmesélni, de van egy harmadik része is, amit magamnak is nehéz megfogalmaznom. Hiába 8 hónap csupán, amit Bristolban töltöttem, és 1 éve szinte még azt sem tudtam, hogy a föld színén van ez a város - na jó, ok, pontosan 1 éve jutottam e tudás birtokába - mégis van benne valami otthonos, annyi emlék kötődik hozzá, és annyi munkám van a "megszelídítésében". Eleinte hihetetlenül elveszett és magányos voltam ott, és talán épp ezért olyan értékes minden, amit megismertem, megszerettem az ottani életben. Na meg persze az emberek!:))
Szóval nagyon várom a téliszünetet, tökjó lesz újra ott! Nyilván nem egyszerű, de azért jó...

2008. november 17., hétfő

amelyben bristolozik, sok negylabuval

Jaj gyerekek, annyira jo Bristol!!!
Tegnap Sheilaval elmentem nagy parkba Urschkat setaltatni, es jott velunk egy kornyekbeli masik farkaskutya is, Tilly, akinek a gazdaja suket es beteg, ezert nem tudja setaltatni, ugyhogy mindig Sheila viszi. Es elmeselte, hogy a suket nonek 8 (!!!) fia van, akik 2 torzset alkotnak:)) vannak okos muvelt fiai es buta fiai is:) bocs, Sheila meselte mindezt, nem Tilly:)
Ma reggel meg arra keltem, hogy itt mosolyog a konyhaban egy nagy blueberry torta, mellette Sheila cetlijevel, hogy ejjel sutotte, de kicsit odaegett, mert elaludt kozben:) Just for the record, nem is egett, hanem tok finom.
Csutortokon voltam Dorival a "masik" las iguanasban, nem a nagy, ahol dolgozunk, hanem van egy kicsi is. Iszonyu jo volt, annyira hianyoztak ezek a kajak meg koktelok... Es Josh, aki regen a mi fonokunk volt, de most mar ott fonok, csinalt nekunk gumicukor izu ingyen koktelt:)
Penteken Aniaval, a lengyel konyhaslannyal buliztam, miutan delutan Sheilanal engedetlen kiskutyat vigyaztam, aki mindent meg akar zabalni. Szombaton megint Dori, aztan bementunk zarasra a mi las iguanasunkban, ahol mindenkit tudtam udvozolni, tokre orultek nekem, nagyon jo volt. Aztan a casinoba meg atjott utanunk John, tudjatok, a kedvenc foszakacsom is:)
Ma fogok talalkozni a torzsvendeg nenivel es bacsival las iguanasbol, akik kicsit orokbefogadott nagyszuleim lettek, emlekeztek? Biztos irtam roluk. Ok azok, akiknek 46 eves hazassagi evfordulojuk volt. Aztan Mansooral, a pakisztani jogasz-koktelmixerrel talalkozom, meg meg meglatjuk:)
jaaaaj holnap el kell innen menni, jaj... nagyon elveztem!

2008. november 13., csütörtök

amelyben nem fogjatok kitalalni, hol van es ki ul a labanal!

Na tessek gyerekek, itt egy jo kis tortenet nektek, hogy orulhessetek:)
Sheila kek nappalijaban ulok, Urschka tarsasagaban, szol a nemet tv, es innen irok blogot. Na azert nem kell panikba esni, nemhagytam ott a yorki egyetemet (bar neha lenne kedvem hozza...), es nem is mentunk vissza 9 honapot az idoben, csupan csak arrol van szo, hogy 6 napra visszajottem Bristolba a "reading week" oromere, amikor is nincsenek orak az egyetemen, es Sheilanal lakom. Nagyon fura ujra itt, marmint Bristol is persze, de Sheila haza kulonosen, mert amiota elkoltoztem marciusban, nem voltam itt. Sokszor talalkoztunk, de a hazban nem jartam! Gondoltam, elmeselem, leven, hogy Urschka es Sheila sokatok kedvenc szereploi voltak:)
Nagyon hianyzott Bristol, a hely is, meg az emberek, de az egesz dolgozos eletforma is, hiaba nem egyszeru. Sosem hittem azoknak, akik ijesztgettek, hogy 1 ev dolgozas utan nehez visszaterni a diakletbe, de en magam lepodtem meg a legjobban, hogy mennyire igaz tenyleg!
Itt is izelgetnek, hogy csinaljak dolgokat amiket nem akarok, meg ott is, csak itt en fizetek nagyon sokat erte, ott meg ok:)
Persze azert van sok jo is Yorkban. Egy Vicky nevu lannyal nagyon osszebaratkoztam, irto helyes, es mult szombaton elmentunk egyutt egy masik csoporttarsunk hazibulijara, tokjo volt. Elotte meg a yorki szinhazban megneztuk van 10-en egyutt az Ugynok halalat (nem gondoltam, hogy ez a darab, ami 16 eves korom ota kiser mindenhova, meg mindig ennyire meg tud razni...)
Szoval van csoportszellem, intellektualis kozosseg, miegymas, es tenyleg szimpatikusak egesz sokan. Meg a meghivott eloados esteket imadom, multkor pl az a forgatokonyv iro pasi volt, aki tv-adaptalta pl a Buszkeseg es Baliteletet, meg sok mas Austent es Dickenst, es nagyon-nagyon jofej egy ember, sziporkazo humor, erdekes anekdotak, tok izgi volt. De ennel komolyabb temak is vannak:) Es azokat is elveztem!
Foleg, ha utana a fogadason Richard Walsh, az innovativ regeny tanarom osztogatja a borokat:) Hu az az ora rettento izgalmas, egyre jobban elvezem - es a tanar ur is nagyon tetszetos:)
A masik oramat meg mindig utalom, de most legalabb irtam ra esszet egy Nabokov novellarol, es ennek oromere sokat olvastam Nabokovrol, aki mindig teljesen lenyugoz.
Bristolban meg nem tortent semmi, mert tegnap ejjel erkeztem, de majd meselek!