amelyben eloszor megpillantja tanarait es diaktarsait

Az elmult ket napban nem sok tortent azon kivul, hogy sikerult vegre beiratkoznom az egyetemre, megneztem 5 azaz 5 db filmet otthon a lakotarsaimmal, valamint kint felejtettem az osszes kiteregetett ruhamat a kertben a szakado esoben, igyhat a "szaritas" hatasara sokkal vizesebbek most, mint mikor kiszedtem oket a mosogepbol:)
Ma reggel viszont volt mar tajekoztato az en csoportomnak, akik modern and contemporary literature and culture-t tanulunk. 21-en leszunk a lista szerint, rogton sikerult egy bristoli fiu melle ulnom:) ill. yorki, de 3 evig bristolban tanult most. Bemutatkoztak a tanarok, es elmeseltek, mik lesznek a valaszthato kurzusokon, hogy segitsenek a valasztasban - eddig eleg szimpi az egesz, meg tokre meg van szervezve, az fura:)) (Az itteni TO az eltehez hasonlatosan mukodott eddig, vagyis sehogy, de a tanszekunk egesz mas).
A tanszekvezeto, vagy micsoda, nagyon tetszik, es tok jonak tunik - remelhetoleg hozza fogok jarni a valaszthato oramra is, ha bejutok:) Ugyanis minden szemeszterben csak 2 modulra kell jarni, es az egyik most kotelezo, ugyhogy csak egyet valasztunk. Na majd ha kiderul, hogy bejutottam-e, akkor elmeselem, mi az.
Amugy meg kezdem kicsit elvezni az "angol egyetemista vagyok" tudatallapotot - magahoz az egyetemhez ugyan meg mindig nincs kedvem, mert annyira magaval ragadott a vendeglatos let es annyira hianyoznak a bristoli emberek es hangulatok... de az mar egyre inkabb felidezodik bennem, hogy mennyire regota vagyom angliai egyetemre, es tulajdonkeppen milyen nagy almom teljesult most:) akkor meg nem is sejtettem, hogy elotte egy evig milyen kalandokba keveredek... Szoval bizonyos ertelemben hatalmas celbaeres ez, es buszke lehetek magamra:) Csak bele fog meg telni egy idobe, mire elfelejtem (de el kell-e egyaltalan felejteni?) a pincerkedes oromeit:)