amelyben Nyelvi Elmenyei vannak

Tudom, tudom, azt igertem, hogy Londonbol irok legkozelebb, de valtozott a terv. Ennek egyik oka az, hogy miutan rakeszultem, hogy reggel 4-ig fogok mosogatni a Burger Kingben, vegul hazakuldtek 11-kor, mert meg ott sem volt eleg forgalmas az elet... Multkor mondtam, hogy nem gondoltam volna, hogy ilyen munkanak fogok orulni - azt meg kevesbe, hogy szomoru leszek, ha megfosztanak tole:) De ma talan tovabb maradhatok. Amugy azon kivul, hogy az egyenruha rendkivul undorito (haha a mienk sokkal jobb, eljen Pizza Hut!), nem volt rossz egyaltalan, halisten csak a hamburgeralapanyag-tarolo muanyag dobozokat kell elmosni, nem leven sem tanyer, sem evoeszkoz, es megismerkedtem egy szimpatikus lengyel fiatalemberrel is, aki Gdansk mellol szarmazik, Gdyniabol, es elmeselhettem neki nyari nagyonjo elmenyeimet a hazajaban.
Na de ez mind csak bevezetes, sot, a bevezetes bevezetese. Azert IS irok ma, mert megse virrasztottam ejjel, ahogy terveztem, es ma nem alszom nappal, de mas oka is van. Tegnap kaptam egy levelet Kornel baratomtol, amiben egy mondat igen csak szivenutott, es azota sem tudom kiverni a fejembol, ezert muszaj reagalnom ra. Tudom, hogy nem akartal bantani, nem sertesnek szantad, stb., de erzekenyen erintette a blogot, ezert valaszol:) Ime Kornel mondata:
"Tessék nyelvi élményekrõl beszámolni a blogban, mert kicsit túlteng a tárgyi világ, noha nemcsak az hat a Gárdos Julcsi tudatára asszem valszeg, hogy már megint léháskodjak, drága Nyelvtársnõ."
Dulas-fulasom oka elsosorban az, hogy eme blog celja eppen az lenne, hogy a targyi vilag torteneseit masok szamara elvezetes nyelvi elmenyekke transzponalja (magyarul: tegye:)), es az eddigi visszajelzesek alapjan azt hittem, hogy ezt a missziojat sikerul is valamelyest betolteni. Nem allt szandekomban valamifele kritikai blogot inditani olvasmanyaimrol, muveszeti elmenyeimrol - van abbol eleg, nem is vonz a mufaj, nem is erzek tehetseget hozza. Meghagyom azoknak, akik szeretik es kesztetest ereznek. Mellesleg azt is el akartam kerulni, hogy valami belterjes irodalmar-talalkahellye alakuljon ez a zugocska, es egyeb erdeklodesu szeretett rokonaim, barataim, uzletfeleim, feladjak az olvasasomat:) Egyszerubben fogalmazva: nem reflektalni akarok a nyelvi elmenyeimre, hanem masoknak adni nyelvi elmenyt, de persze lehet, hogy a pincer- es mosogatolany hetkoznapjai ehhez csak igen rovid tavon nyujtanak kellokeppen gazdag anyagot...
Kerdes persze az is, hogy Kornel mit ertett nyelvi elmenyen.
Valamiert azt felteteleztem, hogy olvasmanyelmenyeimre gondol - nos, persze, szivesen beszamolok roluk, nemtom hany embert erdekel, de miert is ne. Mikor kijottem, elolvastam M. Duras-nak "A Szereto" c. regenyet (most jelent meg az Ulpiusnal), amitol nagyon sokat vartam, es sajnalattal kozolnom kell, hogy egyaltalan nem tetszett (bocs, Dori!). Hogy miert nem? Na ezt utalom a kritikairasban, szerintem igenis ugyanolyan egy konyv szeretete, mint a paradicsomlevese, miert szeretem, nemtudom, mert pont jo, vagy pont nem. Mar amikor nem vagja el a labam:) Vagy hogy egy embert miert szeretek, vagy egy szint, vagy egy illatot... Nem, nem tudom megokolni, es foleg, nem akarom. A szereto nem izlett, barmilyen izgalmas a temaja (egy 15 eves lany es egy idosebb ferfi szerelme), es vannak benne gyonyoru mondatok, de valahogy nagyon mesterkeltnek es munek ereztem.
Aztan jott Nick Hornby, a Hogyan legyunk jok, amit mar emlegettem - olyannyira magaval ragadott, hogy a szerzo buvkorebol azota sem sikerult kikaszalodnom. Ezen a ponton eljutottam meg egy okhoz, ami miatt kerulom a nyelvi elmenyek leirasat. Talan emlekeztek meg, hogy a blog elejen megigertem, hogy egy nyelven lesz, ez pedig a magyar leend. Ez szamomra a legnagyobb kihivas, mivel evek ota tapasztalom, hogy a ket nyelv, a magyar es az angol egyike sem eleg valahogy szamomra, a kettot egyutt szeretem igazan hasznalni, kevergetve, de ezt igen keves ismerosom nezi csak el nekem, netan lesz partner is hozza, mint peldaul Kornel es Zsuzsa. Ha elkezdenek beszamolni nyelvi elmenyeimrol, egyre tobbet irnek ide angolul, es most kicsit fogok is - en amugy boldogan folytatnam, szavazzatok:) Csak szerintem sok embert meg idegesitene, frusztralna, es nem akarom elijeszteni oket.
A forditasban pedig egyre kevesbe hiszek, na itt kanyarodunk vissza Hornbyhoz, szoval benne a nyelvi realizmusa nyugoz le tobbek kozott, ahogyan azt az eszak-londoni kozeposztalybeli beszedmodot, amit ismerek valamelyest, olyan gyonyoruen abrazolja es parodizalja, es a nyelvvel egyutt az egesz eletuk, hangulatuk esszenciajat ujrateremti. Otletem sincs, mi lesz ebbol magyarul, ahogy Kornel is irta: "egy csomó mindent értek, de nem tudom magyarul bassza meg, ez pedig egy fordítás óra, hát már meg lehetett volna tanulni, hogy két nyelv van ilyenkor mindig. :-) ". Mint mondtam, leragadtam Hornbynal, most a Fever Pitch cimu regenyet olvasom, ami eletem legdobbenetesebb konyve abbol a szempontbol, hogy olyasmirol szol, aminel keves dolog erdekel kevesbe (tortenetesen a focirol), megis annyira jo, hogy le se tudom tenni. Ugy ir az angol focirol, es a sajat Arsenal rajongoi mivoltarol, hogy tenyleg szorakoztato a leheto legelvetemultebb foci-utalok szamara is, es epp olyan vicces, mely es meghato, mint a tobbi konyve. Vagy meginkabb az, mert akar milyen ovatos olvaso is vagyok, itt akkor is be kell latnom, hogy az elbeszelo tenyleg azonos a szerzovel, legalabbis hatarozottan ez az intencio, es a foci-tortenetekbe agyazva Hornby oneletrajza bontakozik ki szemeink elott. Ez pedig az a tema, ami a vilagon a legjobban foglalkoztat: hogyan irhatja meg az ember a sajat eletet anelkul, hogy orokre megbantana minden egyes letezo ismeroset, es halalosan osszeveszne veluk. Mar most is rengetegszer beleutkozom ebbe, pedig meg csak nem is regenyt irok, igen tavol vagyok meg tole, es nem is olvassak olyan hu de sokan... Szoval borzasztoan izgat az egesz.
Le fog jarni az idom a konyvtarban, pedig ki akartam meg terni arra is, hogy nem csak az olvasmanyok lehetnek nyelvi elmenyek... Engem itt nyelvi elmenyek leginkabb akkor ernek, amikor angolul (es magyarul!) uj, vicces, erdekes, varatlan kifejezeseket hallok, amiket igyekszek fejben, pincer-cetliken, itt ott gyujteni. Nincs nagyon sok, amit kellokeppen elraktaroztam, mert az elso honap rohanasaban jo reszuk beleesett a moslekos-talba, beleragadt egy-egy pizzaba, kiomlott a kolaval egyutt... de legkozelebb megosztok veletek parat!
Kommentaljatok, olvasok kedvesek, hogy milyen blogot szeretnetek olvasni, az itt felvetett szempontok fenyeben. (Nyilvan ahany olvaso, annyi felet... De aki bator es felszolal, annak tudok hallgatni a szavara!) Es Schubertkem, ha nem csinalsz uj azonositot, akkor tovabbra is kenytelen leszek a leveleidben szabadon garazdalkodni, es konyortelenul bemasolni megosztasukert konyrogo mondataidat:))