amelyben piros a haja

Emlékeztek, mikor Adrian Mole-t minden éjjel elviselhetetlen fogfájás kínozta, és megfogadta minden alkalommal, hogy másnap elmegy a fogorvoshoz - de reggelre már nyoma sem volt a fájdalomnak, és persze nem ment el?:) Ugyanezt csinálja a számítógépem. 1 hete nem működik itthon az internet, máshol viszont mindig remekül - már minden barátom, rokonom, üzletfelem megnézte, de teljesen tanácstalanok. Ma végre fel akartam hívni a szolgáltatót, és erre kutya baja! Annyira jellemző:) De amint újra kezdi a betegeskedést, esküszöm, azonnal felhívom...
Péntek este végre elmentem mulatni az új lakótársaimmal és nagyon helyes mindenki, de főleg Ben, aki egy zenekarban gitározik és énekel, és nagyon elbűvölő, szimpatikus. Még mielőtt megkérdeznétek, van barátnője:) Mindenesetre jó, hogy sikerült ilyen kedves embereket kifognom, jó nagy kockázat volt! A héten jön még egy fiú, akiről még semmit nem tudok.
Szombaton viszont szörnyű napom volt, Sara a főmenedzser is szemétkedett, aztán meg Josh, az idétlen óvodás-jellegű menedzser leült velem beszélgetni az eddigi munkámról és sok mindennel nem túl elégedett. Nagyon rosszul esett, de nem adom fel, igyekszem jobban csinálni, ami nem tetszik neki - és legalább arra vezetett az incidens, hogy végre elkezdjek dumálni a többi pincérrel, segítséget kérni tőlük és megosztani velük aggodalmaimat, ami nagyon nagy megkönnyebbülés, és így sokkal jobban fogunk tudni együtt dolgozni. Szombat este is kaszinóztunk munka után, és sikerült megszelídítenem a "félelmetes" cseh lányokat, Lenkát és Michit - kiderült, hogy nagyon jófejek mindketten, és egyáltalán nem is utálnak:) (valamiért itt is hajlamos voltam azt hinni, hogy itt is mindenki...)
Így egész más lesz az étteremben az élet.
Vasárnap pedig felfedeztem a Tobacco Factory-t, a Southville-ben levő híres színházat - hát legalább olyan alter, mint a Watershed, de inkább mégjobban:) Nagyon jó hangulatú hely, mindenki tök bolond, annyira tetszik! És egy folyamatban lévő kísérleti darabot láttam, ami még nincs kész, de a nagy részét előadták, és utána az íróval, a rendezővel és a színészekkel lehetett beszélgetni róla, nagyon jó volt. A kávézóban nagy babzsákok vannak, amin fetrengeni lehet:) Mindenki tök közvetlen meg kedves, csupa fura alak...
Talán ez is motiválta, a menedzserek iránt érzett düh mellett, hogy tegnap befestettem pirosra a hajam:) De már rég késztetést éreztem, a diplomaosztóm óta, csak most egybe esett a szándék a kivitelezés lehetőségével.
Azt nem meséltem még, hogy a kábeltévé is működik már, és minden áldott nap Star Treket nézek, annyira jó, soksok éve nem láttam és imádom.
Ja, és vasárnap Anikával is taliztam végre, tökjót dumáltunk, és majd folytatjuk, gondolom! Most vár a munka, kiváncsi vagyok, mit szólnak majd a hajamhoz:)